ALVÁS, ALVÁS ÉS A CIRCADIAN RITMUS, ALVÁS ÉS HORKOLÁS
ALVÁS / Alvás
és a Circadian ritmus
„Megbírságoltam
és előzetesbe küldtem
tudatomat!”…elmentem
aludni….:-)) Az
alvás
legnagyobb adománya, hogy tudatosan nem
bombázhatjuk tovább
gondolatainkkal a szervezetünket, így teljes
mértékben ki és fel tud
használódni a szervezet
öngyógyító,
regeneráló képessége.
Mindenki számára természetes dolog,
hogy az alvás
az élet
természetes
velejárója. Mégsem alszunk eleget,
vagy nem megfelelő időben. Pedig az
alvás
során,
nemcsak pihentetjük szervezetünket, agyunkat,
magunkat, az
alvás
idején
egész szervezetünk sejtszinten
regenerálódik,
energetikailag harmonizálódik. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás
és
csökken a sejtelhalás szintje, az alvás
időszaka alatt a sejtek közötti
információs áramlás is
akadálytalanabb.
Nickmann István computergrafikája (www.netstudio.hu(arthur/galeria)
ALVÁS / Circadian ritmus, az ember biológiai ritmusa
Az ember napi circadian ritmusát
3 alapvető tényező határozza meg: a
külső ingerek és azok intenzitása, a
belső biológiai óra, és a test
belső állapota. Az alacsonyabb rendű
élőlényekhez hasonlóan az emberi
szervezet életműködései is
hullámzó erősségűek, melyeknek
periódushosszuk van. Ezeket a ritmusos,
ritmikus hullámzásokat
(bioritmus) külső körülmények,
geofizikai tényezők indítják be
és
tartják fenn. Ennek megfelelően
megkülönböztetünk:
- Napszakos circadian ritmusokat (nap,mint
24 óra, cirkadián = periódushossz 24
óra)
- Hónapos circadian ritmusokat (28
napos, cirkalunár = luna-hold periódushossz)
- Évszakos circadian ritmusokat (1
év, cirkannual = annus év periódushossz)
ALVÁS / Circadian ritmus
és a test belső állapota
Az álmosság-alvás ritmusát,
ritmicitását a fényviszony –
azaz a
sötétség, és a szervezet
ehhez való alkalmazkodása, illetve a
humán
környezet viselkedése, szokásrendszere
alakítja ki (pl. a sarkkörön
belül lakó emberek ébrenlét
és alvás ritmusa
egyforma a
téli teljes
sötétségben, a tavasszal
változó világosság
– sötétségben, illetve
egész napos nyári
világosságban is).
- Napi ritmust
az agyalapon elhelyezkedő
mag vezérli (SCN), mely a hipotalamusz előtt helyezkedik el.
A mag
működését a tobozmirigy által
termelt melatonin nevű hormon
befolyásolja (ez a hormon a szívritmusra
és a vérnyomással is
hatással
van). A reggeli fény a becsukott szemen keresztül
bejut az agyba, és
ott a tobozmirigy melatonin termelését
csökkenti, az esti sötétségben
pedig stimulálódik a tobozmirigy melatonin
termelése.
- Az álmosság
érzetéért is egy hormon a
felelős, az ún. adenozin nevű hormon. Ez az anyag
ébrenléti
állapotunkban fokozatosan termelődik, estére
olyan magas szintet ér el
a szervezetünkben, hogy kiváltja az
álmosság érzetét,
alvás időszaka
alatt pedig, csökken a termelődés.
- A test belső hőmérséklete este 9
óra
körül a legmagasabb (37°C), alvás
alatt fokozatosan 1 fokot csökken,
míg hajnali 5 óra körül
eléri mélypontját, azután
hirtelen visszaáll 36
°C-ra a test hőmérséklete. A
testhőmérséklet
délutántól kezd újra
–
relatíve - emelkedni.
- A diurézis (vizelet) éjszakai
csökkenését a
sötétségben fokozott ADH nevű hormon
(amely a vizelet
kiválasztásának
csökkentéséért felelős)
termelődése okozza.
(Érdekességként: a sarkköri
nyárban, ahol 24 órás
világosság van, a
vizeletképződés ritmusa
– azaz a sötétséghez
igazodó vizelet
kiválasztást szabályozó ritmus-
átmenetileg szünetel).
- A légzés
perctérfogat
hajnalban való
csökkenése a légzőközpont
széndioxid iránti
érzékenységének
csökkenésével kapcsolatos. A
légutak ellenállásának
fokozódása
egészséges emberben is észlelhető, de
sokkal kifejezőbb, pl. asztmában
szenvedő embereknél. Az asztmatikus rohamok is hajnalban a
leggyakoribbak.
- A szívfrekvencia, a perctérfogat, az
artériás vérnyomás
hajnalban a legalacsonyabb folyamatos ágyban
fekvés
esetén is, függetlenül attól,
hogy éppen alszunk- e.
- Reggel nagyobb a
vörösvérsejtszám és
a
hemoglobinkoncentráció, az
ébredés utáni
órákban esik a
fehérvérsejtek
(oezinofil
granulociták) száma.
- Lásd. még: bioenergetikai szervóra
ALVÁS / Circadian ritmus
és a külső ingerek
Külső időjelzőként számos
tényező szóba jön, de a napszakos
circadian
ritmust
kialakító
faktorok egy
közös okra, jelenségre
vezethetők
vissza. Ez pedig a Föld
tengely körüli forgása, amelyből
adódó ritmusos
környezetváltozások (nappalok,
éjszakák ) hatása a filogenezis
kezdete
óta gyakorlatilag minden élőlényre
befolyást gyakorol. A nappal és
éjjel különbségében
döntő a világosság –
sötétség ritmusos
váltakozása,
kisebb jelentőségű a
hőmérsékletváltozás.
Külső hatásként még ehhez
társul a „szociális
behatás” (mások
tevékenységének napszakos ritmusa).
Az óramutatók
állásának
megfigyelése csak akkor játszik szerepet a
szervműködések ritmusának
fennmaradásában, ha a fenti egyéb
tényezők nem érvényesülnek.
Másodlagos szerepe van annak, hogy a már
kialakult ritmusos,
ciklikus
emberi tevékenység
(ébrenlét-alvás,
függőleges-vízszintes testhelyzet,
étkezés-táplálékfelvétel
szünet) következtében további
működések válnak
ritmusossá.
ALVÁS / Circadian ritmus
és a belső biológiai óra
A belső biológiai óra nem más, mint az
évezredeken át szabályos 24
órás
periódusban érvényesülő
hatások rögzülése sejtszinten.
A
sejtműködések
napszakos ritmusának
irányítását a
hipotalamuszban levő idegsejtek
végzik, melynek fő szinkronizáló
tényezője a retinát érő
fényerő (a
szembe jutó fény mennyisége). Az
agykéregnek is van funkciója egyes
külvilági tényezők
(szociális)
közvetítésében és
így a periódushossz
beállításában, de a belső ritmus
kérgi irányítás
nélkül is fennmarad
(pl. a testhőmérséklet napszakos ritmusa,
hormonális változások, stb.).
Tehát a belső órának semmi
köze az ember
időérzékeléséhez.
Így például
kétszer gyorsabbnak vagy éppen fele olyan
gyorsnak vélheti az idő
múlását az -a
változó
külvilágtól izolált ember-
(pl. sötét barlangban
rekedt, egyedül és óra
nélkül lévő ember), aki
spontán alvásritmusának
periódushosszában nem téved
fél óránál többet.
Tudományos egyéb kutatások leírását lásd. még:
Házipatika.com.
„Tartsd a kezed egy
percig a forró kályhán,
meglátod, egy órának fogod
érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy
órát, mintha csak egy perc
lenne. Na, ez a relativitás!”
(Albert Einstein)
ALVÁS / Napi
ritmus és a
fáziseltolódások,
fronthatások
Fáziseltolódáshoz (az
éjszaka
„elcsúszása” illetve az alvás
elcsúsztatása) előbb, utóbb mindenki
alkalmazkodik. Transzmeridián ( nyugati vagy keleti
irányú) utazáskor 2
óránkénti
eltolódáshoz kb. egy-egy nap
adaptálódási
(alkalmazkodási) idő
szükséges. 8-12
órás eltolódás
esetén azonban már a normális
alvásritmus
csak 3-9 nap után áll vissza, illetve
áll át az új
időviszonyoknak megfelelően.
A fáziseltolódáshoz való
alkalmazkodás ideje alatt a közérzet
rosszabb,
a teljesítményszint alacsonyabb, a
koncentráló képesség
és memorizáló
képesség, toleranciakészség
csökkenhet, elalvási és alvási
nehézségek
léphetnek fel. Ennek igen nagy jelentősége van
például a váltott
műszakban dolgozók esetében. Élettani
paraméterek adaptálódási
idejét
figyelembe véve helyesebb lenne a
műszakváltásokat havonta egyszer,
vagy még ritkábban alkalmazni. A
tartós éjszakai
műszakvállalás azonban
nehezíti a családi életben, vagy a
társadalmi életben való
alkalmazkodást, beilleszkedést. Az
időzónákon való gyors
átutazásból
eredő alkalmazkodási problémáknak nagy
jelentőségük van (és számolni
kell hatásukkal) pl. a pilóták, a
katonák, sportolók vagy diplomaták
esetében.
ALVÁS / Napi
ritmus és a klimatikus, meteorológiai
fronthatások
Földrajzi fáziseltolódás
esetén még külön
hatással van az ember
alkalmazkodóképességére a
klimatikus hatás. Egy adott földrajzi
területen általában tartósan
jellemző hőmérsékleti,
páratelítettségi,
légnyomási viszonyok, és a
napsugárzás erőssége
határozzák meg az adott
hely természetes klímáját.
Formái: trópusi klíma,
mérsékelt égövi
klíma, sarki klíma, tengeri klíma,
szárazföldi (sivatagi) klíma,
magaslati (hegyi) klíma. A hirtelen bekövetkező
időjárás-változás
befolyásolja a szervezet
működését, sőt egyes esetekben
betegségi
állapotot alakíthat ki
(„meteoropaták”), vagy fokozhatja a
betegség
tüneteinek súlyosságát.
Frontátvonulások régebben is voltak,
hatásukra akkor is voltak
bizonyosan, akik érzékenyebben
reagáltak. Azonban napjainkban a
fokozott környezeti ártalmak és emberi
terhelések miatt, fokozódott a
reagálási
érzékenység és az ennek
megfelelő következményei.
Hidegfront
(légnyomás emelkedés) a
paraszimpatikus
idegrendszer
tónusfokozódásához vezet
(vagotónia,
alkalózis-lúgosodás).
Hatására
csökken a vércukorszint, a reflexidő
megnyúlik, csökken a
munkateljesítmény. Hidegfront idején
egyes betegségek gyakrabban
jelentkeznek (angina pectoris, asztmás roham,
bél-simaizmok görcse,
korai burokrepedés, ingerlékenység,
epilepszia, lázas eklampszia
(görcsroham), elalvási-alvási
nehézség.
Melegfront
(légnyomáscsökkenés) a
szimpatikus idegrendszert aktivizálja
(szimpatikotónia,
acidózis-savasodás),
ami
álmatlansághoz,
nyugtalansághoz vezet, továbbá fokozza
egyes betegségek gyakoriságát
(hipertónia, trombózis,
szívizom-infarktus, méh
fájásgyengesége,
depresszió,
elalvási-alvási
nehézség).
ALVÁS / Alvási ciklusok
és az agy hullámok
Az élő sejtek, szövetek
működése során, a
sejtmembránon (sejthártyán)
bioáram keletkezik, mely jellemzője a sejt
működési állapotának. Az
agykéregben keletkező elektromos
potenciálváltozások az EKG –
hoz
hasonló elven működő
készülék
segítségével
regisztrálhatóak. Az
elektródákat a koponya
különböző meghatározott
területeire helyezik
fel, s így az agyban keletkező bioáramot az EEG
készülékkel
felfoghatják és értelmezhetik, a
kapott görbék jellegzetességei
alapján.
- Alfa
hullámok 10 Hz (9-14 Hz):
Ébrenléti állapot. Zavarmentes,
teljesen nyugodt, ellazult állapotú,
becsukott szemű ember agyhullám görbéje
(meditációs állapot alapja).
- Bétahullámok
20 Hz (15-40 Hz):
Ébrenléti, figyelő állapot. Ha a
vizsgált személy a szemét kinyitja, az
alfa ritmust
egy másik, az előbbinél gyorsabb,
szabálytalanabb ritmusú
elektromos aktivitás váltja fel. Ez a
jelenség a látással (szenzoros
ingerléssel) függ össze (ezt
deszinkronizációs állapotnak is
hívják).
- Téta
hullámok 3,5-7 Hz: Könnyű alvás
állapota
- Delta
hullámok 3,5 Hz alatt: Mély alvás
állapota
ALVÁS / Alvási ciklusok,
fázisok
Az alvás a legtöbb gerinces (és némelyik
különleges rovar, pl.
Drosophilia-gyümölcslégy)
természetes állapota. Pavlov az alvást
védőgátlásnak nevezte, utalva az alvás
regeneráló funkciójára,
és mint
az idegrendszert kímélő,
tehermentesítő fontos kritériumra.
Élettanilag az alvás
periodikusan visszatérő fiziológiás
állapot,
melynek élettani jellemzői a következők:
- A vázizomzat
(csontokat
körülvevő
izomzat, mely biztosítja az akaratlagos,
szándékos mozgathatóságot),
ellazulása (ez az alvás
legfőbb magatartási ismérve, pl. ülve
elalvó
ember előreejti fejét, mivel ekkor a testtartást
biztosító izmok
elernyednek, ezért aludni csak fekve, vagy
megtámasztott állapotban
lehet).
- Nem túl erős környezeti ingerekre
való
reakció hiánya (az alvó
ember nem hallja környezetének hangjait).
- A magasabb rendű szellemi és lelki
funkciók (tudat, gondolkodás)
szünetelése.
- Jellegzetes EEG-változások
kísérik az alvás
folyamatát.
- Ébreszthetőség (erős külső
vagy belső
ingerek felébreszthetik az alvó
embert, szemben az eszméletlen vagy
narkotizált egyénnel).
- A paraszimpatikus vegetatív
működések
túlsúlya (pl. vérnyomás
csökken, pulzus lelassul,
testhőmérséklet
csökken, pupilla szűkül, anyagcsere és
energiafelhasználás csökken).
Az alvás
fázisait kutatók több részre
osztották. Egy ciklus nagyjából
90-120 percig tart, ez alatt 4 NREM és 1 REM
fázis különíthető el.
Ilyen ciklusokból az egész alvás
idő alatt 4-6 fordul elő átlagosan.
- NREM-1-fázis:
Átmenetet képez az éber
és az alvó
állapot között, az
álmosság érzet ekkor
fokozódik. Az
agyhullámok, és az izmok aktivitása
lassul. Előkészítő állapotnak
nevezhetjük, alfa hullám jellemzi, a
béta hullám megszűnt.
- NREM-2-fázis:
Könnyű alvás,
szemmozgás,
szívműködés,
vérnyomás, testhőmérséklet
csökken. Szendergés fázisának
is nevezhetjük, itt az alfa és téta
hullámok váltakoznak egymással.
- NREM-3-fázis:
Mélyül az alvás,
rendkívül lelassulnak az agyhullámok,
szívműködés,
vérnyomás csökken.
Közepes mélységű alvás,
melyben már a téta és delta
hullámok
váltakoznak egymással.
- NREM-4-fázis:
A legmélyebb alvás
periódusa, ekkor a leglassúbbak az
agyhullámok, szemmozgás már nincs,
de a végtagok még mozoghatnak. Delta
agyhullám jellemzi. A 3. és 4.
NREM-fázis a legfontosabb a szervezet
regenerálódási folyamatában.
- REM
5.-fázis: Erős agyi aktivitás
jellemzi, de a mozgató izmok átmenetileg
lebénulnak. Ezt a periódust
paradox alvási időszaknak is nevezzük, mert ekkor a
delta hullámok
mellett, megjelennek a téta hullámok is. Ekkor
álmodunk! Ebben az
időben könnyen felébreszthetőek vagyunk,
rövid ébredés is előfordulhat.
Az ébredés folyamatán
miután aktivizálódott az
egész
agykéreg,
megjelennek az alfa hullámok, majd a
deszinkronizációs fázis
(béta
hullámok), azaz a teljes ébrenléti
állapot, majd a teljes fizikai
aktivitás (mozgás, beszéd, stb.)

A fiziológiás alvás
a központi idegrendszer és ezen
keresztül az egész
szervezet regenerációs periódusa.
Ebben az időszakban történik meg az
ébrenlét során
elhasználódott energiaforrások
pótlása,
újraszintetizálás, valamint a
felhalmozódott anyagcseretermékek
lebontása, kiválasztásának
fokozódása (például a
vesék alvás alatt jobb
vérellátással rendelkezhetnek).
Az alvásszükséglet
a testi fejlődés szakaszában jóval
nagyobb, mint
későbbiekben. Feltételezhetően az alvás
alatt a növekedési hormon
termelődése intenzívebb, és maga a
növekedési folyamat is.
Újszülöttekben a
szükséges napi alvási
idő 16-18 óra, csecsemőkben
14-16 óra, kisgyermekekben 10-12 óra, fiatal
felnőttkorban 8-10 óra,
felnőttkorban 8 óra, idős korban 6-8 óra is
elegendő naponta.
A felnőtt ember teljes alvásidejének
15-20%-át a paradox fázis tölti ki
(REM 5. fázis, az álomlátás
fázisa), csecsemők és gyermekek
esetében ez
az alvási
érték sokkal nagyobb. Sőt
újszülöttek esetében
feltételezik,
hogy a nap 24 óráját nem is az
ébrenlét és alvás,
hanem a lassú
és
paradox alvásfázisok
töltik ki. Az életkor előrehaladtával az
alvás
dinamikája is megváltozik, több lesz a
felületes alvás,
mint a mély
alvás
időszaka, s a hajnali órákban ezt
ismételt fölébredések
jellemzik.
Az alvás
jellegzetes gátlásos állapot, ez a
gátlás fokozatosan alakul
ki, és terjed szét az agykéreg
területeire, s a kéreg alatti
központokra. Az alvásért
felelős gátló mechanizmusok
folyamatában több folyamat is részt vesz:
Ha a külvilágból érkező
ingerek mennyisége és
intenzitása csökken,
mérséklődik az agytörzsi nem specifikus
aktiváló rendszer (formatio
reticularis-formáció retikuláris
→érzőrendszer-érzékelés
agytörzsi
része). Az agytörzsben specifikus alvásközpontok
is vannak, melyek
felelősek a különböző alvásfázisok
létrejöttéért (a
különböző
alvásközpontok
relatív túlsúlya folytán).
Az egyik a középagyban
található (raphe-magcsoport-a szerotonin
és adrenalin hormonok hatnak
rá), a másik a híd felső
részében helyezkedik el (locus coeruleus).
ALVÁS / Alvászavarok
és tényezői
Mi okozhat alvászavart
(insomnia-inszomnia)? Alvászavarról
akkor
beszélünk
általánosságban, amikor valaki nehezen
alszik el, gyakran
felébred álmából,
felületes az alvása,
reggelente fáradtan és
„nyomottan” ébred. Gyakran
tudomásunk van az okáról (pl.
felébreszthet
a fájdalom, nátha vagy allergiás
állapot esetén az orr eldugulása,
nedvedzése, stb.), gyakran azonban csak kutatjuk az okot,
hogy miért
nem alszunk jól és pihentetően.
Az alvászavar
fajtái is rámutathatnak a zavart
kiváltó okra. Van,
amikor maga az elalvás
nehézkes, azaz álmatlanságban
szenvedünk
(időskorúaknál gyakori), vagy amikor
könnyen elalszunk, de nem alusszuk
végig az éjszakát, hanem gyakori
felébredésekkel
küszködünk, azaz rövid
az alvásidő.
Ettől függően léteznek az elaltató,
illetve az átaltató,
azaz alvást
segítő szerek és megoldások.
Alvászavarok
négy fő csoportra oszthatóak:
- Elégtelen alvás-
inszomnia ( az elalvás
és az átalvás zavara, alvásdeficit)
- Túlzott aluszékonyság-
hiperszomnia
(alvástúlsúly→
az ébresztőrendszer /serkentő formatio
retikuláris/
túlsúlya, vagy az alvásrendszer
/gátló formátio
retikuláris/
elégtelensége okozhatja, ennek igen
sokféle kiváltó oka lehet,
összefoglalóan túlzott
aluszékonyság szindrómának
is nevezik az
állapotot. Nem kóros a túlfokozott
kifáradást követő
rendkívüli alvás.
Kóros viszont a napközben jelentkező
alvásroham /narkolepszia/, a
pszichológiai betegségekhez (pl. depresszió)
társuló nappali
aluszékonyság, továbbá az
alvás alatt kialakuló
légzészavar (gyors
légzés-hyperventiláció,
légzéskimaradás-apnoe).
- Az alvás-ébrenlét
zavara (a biológiai
óra megzavarása, pl. gyors
időzóna-változásakor vagy
műszakváltáskor –
fáziseltolódások).
- Az alváshoz kapcsolódó
működészavarok,
és minőségileg kóros alvásesemények-
paraszomnia (ide sorolható a
gyermekek éjszakai felriadása,
ágybavizelése miatti
felébredések→szorongás, a
felnőttek „lidércnyomásai”,
az
alvajárás-szomnambulizmus, az
alkoholmérgezéssel járó
kórosan kevés
paradox alvás-felületes alvás túlsúllyal).
Alvászavarok,
alváselégtelenségek
(inszomniák) mechanizmusuk szerint a
következő főbb formákban
különíthetőek el:
- Lelki okokból kialakuló alváselégtelenség
lehet átmeneti vagy helyzetfüggő
(szituatív
inszomnia), amikor heveny lelki konfliktus váltja
ki az alvászavart
(családi, pénzügyi-munkahelyi
problémák, vizsgadrukk).
Ebből nem ritkán tartós szorongás
és idült elégtelen alvás, alvászavar
alakulhat ki.
- Személyiségzavarok,
elmebetegség is
okozhat alvászavart,
inszomniát. Depresszióban a hajnali
túl korai
felkelés, mániás
betegségben pedig a súlyos elalvási
nehézség a
jellemző.
- Gyakori a gyógyszerek, élvezeti
szerek
által okozott elégtelen alvás, alvászavar.
Nyugtatókhoz, altatókhoz
való hozzászokás után a
hirtelen megvonás súlyos
álmatlansághoz
vezethet. Feketekávé (és alkohol esti)
délutáni fogyasztása esetén
az elalvás késleltetett,
gyakori felébredések jönnek
létre, az alvásidő
csökken. A megromlott éjszakai alvás
másnap fokozza az élvezeti szerek
általi igényt (a fokozatos
csökkentés a megoldás).
- Alvás
alatti légzészavarok (felületes
légzés,
légzésszünetek→horkolás),
valamint alvás
alatti
izomrángások
szintén zavart okohatnak.
ALVÁS / Alvászavart kiváltó
leggyakoribb okok
- A káros
földsugárzás, mely megzavarja
az energetikai harmonizációt (radiesztézia).
- A szervezet kémhatásának
savas irányba
való eltolódása ( lúgosítás).
- A kényelmetlen ágy,
izzasztó,
szellőzést nem biztosító
ágynemű, és a szoros éjjeli ruha!
- A stresszes, aggódó
állapot, félelem,
depresszió (ezek hatására olyan
hormonok szabadulnak fel a
szervezetben, pl. a cortizol-stressz
hormon, amik az ébren
maradást
segítik elő).
- A váltott, éjszakai műszakok, melyek
megzavarják, illetve megterhelik a belső
biológiai óránkat,
alkalmazkodóképességünket.
Egészségkárosító
hatása jelentős, mert a
szervezet energetikai feltöltődése,
harmonizációja nem a szervezet
természetes (belső) időrendi igényeihez igazodik ( szervóra),
a (circadian)
bioritmus felborul.
- A nehéz, zsíros és nagy
adag vacsora
fogyasztása, mely a hormonrendszert, az
emésztőrendszert működésre és
emésztőnedvek
kiválasztására készteti (anyagcsere
és emésztő folyamat, fogyókúra).
- A refluxbetegség,
a candidabetegség,
székelési
és vastagbél eredetű problémák
- Az alkohol fogyasztása (elősegíti
ugyan
az elalvást, de felületes alvást
biztosít, és apnoe-t
/légzés
kimaradással járó
oxigénhiányos állapot/ okozhat).
- Az este fogyasztott kávé, erős tea a
koffein stimuláló hatása
által.
- A dohányzás, mely
stimulálja az
agysejteket.
- A gyógyszerek
mellékhatásai.
- A horkolással járó
mikroébredések.
- A hormonális zavarok (pajzsmirigy jód),
klimax).
- A keringési zavarok, érrendszeri
problémák, szívbetegségek.
- A túlsúly.
- Az erős bőrviszketéssel, fájdalommal
járó betegségek.
- A légúti betegségek.
- A gerinc fájdalmai és az
izületi
fájdalmak.
- Az urológiai betegségek, melyek
gyakori
vizelési ingerrel és
vizeletürítéssel járnak.
- A fizikai és szellemi
túlterheltség.
- A mozgásszegény
életmód és természetes
levegő (friss oxigén) hiánya (fogyókúra mozgás,
bioenergetikai
mozgásgyakorlatok).
- A fájdalommal járó, gyulladásos
megbetegedések.
- A környezeti hangártalmak, hangingerek.
- A folyadék (víz!) hiány (vízterápia).
- Vitamin és ásványi anyag hiányok, nehézfém
mérgezések, szabadgyökök
túlsúlya.
ALVÁS / Alvás és az
ébrenlét zavarai
Léteznek az ébrenlét zavarai is,
melynek két formája ismeretes. Az első
a kóros aluszékonyság
(somnolentia-szomnolencia), mely létrejöhet
kifáradás esetén, illetve az
idegrendszer működési zavara miatt,
oxigénhiányos állapotban,
vérben felhalmozódott toxikus (méreg)
anyagok
jelenléte (mérgező
ásványi anyagok, Candidabetegség,
vagy nagy adag alkohol elfogyasztása
esetén. Csökkent
éberségi szinten, állapotban a
kórokok egységesen az agytörzsi serkentő
rendszer aktivitását csökkentik,
enyhébb esetben átmeneti gyengeség,
elesettség, reakciókészség
–csökkenés jön létre.
Az aluszékonyságon
kívül súlyosabb esetben
létrejöhet még az alig
reagáló állapot (sopor),
sőt teljes mély eszméletvesztés
(kóma) is kialakulhat (pl.
agyrázkódás,
fokozott agyvíz (likvornyomás)-nyomás,
gyulladásos vagy fertőzéses agyi
károsodások,
anyagcsere-változások→pl.
hipoglikémia, stb.).
A másik formája a fokozott
ébrenléti állapot, melyet a
külvilágból
érkező ingerek, valamint a szervezetből érkező
ingerületek hozhatnak
létre (öngerjesztő izgalmi állapot). Ez
az állapot, ha tartósan
fennáll, az idegműködés
összeomlásához
vezethet.
A fokozott ébrenléti állapot
aktivitási szintjét tehát a
vegetatív
változások és a fokozott lelki
felindulások is befolyásolják.
Így nem
meglepő, hogy a túl sok feketekávé
(koffein) fogyasztás,
pszichostimulánsok, fájdalomingerek, a
tartós stressz állapotokat
kísérő
adrenalin többlet kórosan fokozhatják az
éberség szintjét. Mindezek a
hatások fokozott agytörzsi serkentőrendszeri
aktivitást, fokozott
szétterjedő agykérgi izgalmat okoznak, ami
fokozott izgalmi állapotban,
ingerlékenységben jelentkezik. Az
agykéreg fokozott és tartós izgalmi
állapota, a kialakuló
szorongásérzés pedig fenntartja az
egész
szervezet (anyagcsere,
hormonrendszer, stb.) fokozott (viszont)
reagálási állapotát.
A kórokok megszüntetése és az
ellazítási módszerek, a
passzív pihenés
beiktatása segít a mihamarabbi
egyensúly
visszaállításában. A
mindennapi passzív pihenésben ellazul a
vázizomzat, pszichésen a
szorongásmentes nyugalomérzés
kerül
túlsúlyba,
ezek által a kortikális (agykérgi)
gerjesztettség csökken. Az
ellazítási módszerek
elnevezése nem csak a nyugalmi helyzet és
állapot
létrehozását jelöli, hanem a
pszichomotoros és pszichovegetatív
önszabályozás
létrehozásának magasabb
fokát is tartalmazza. A relaxáció
olyan tanulási folyamat, amely tréningszerűen
alkalmazott helyzet- és
gyakorlatismétlésekkel éri el a
megzavart működésű élettani
folyamatok akaratlagos, tudatos
szabályozásának
elsajátítását,
bevésését,
készségszintűvé
alakítását.
ALVÁS / Jó
alvást elősegítő tényezők
A jó alváshoz
tökéletesen
hozzásegíthetjük magunkat az
elalvást segítő
vagy nyugtató teák
alkalmazásával (
gyógynövények),
melyek finoman,
természetes módon
segítik az agyunkat és szervezetünket a
természetes
„leblokkolódáshoz”.
A
Bioenergetikai
harmonizáció -és
Biorezonancia
kezelések, a
Schüssler-só
terápia, a
Homeopátia,
az
Arany-kolloid
oldat (idegrendszert erősítő hatása miatt) is
nagyban
segíthet alvászavaraink
kiküszöbölésében.
Feltétlenül
szükséges, hogy figyelembe vegyük
szervezetünk belső
órájának
útmutatását, és
próbáljunk meg minél inkább
alkalmazkodni
hozzá. Lehetőleg este 22 óra
környékén már adjuk meg
magunknak az alvás
lehetőségét. Ekkor már
álmosak is vagyunk, érezzük, hogy
eljött az
ideje a pihenésnek. Ne fosszuk meg szervezetünket -
további film
nézésével (főleg nem
zaklató jelenetekkel), vagy gyakori éjszakai
kiruccanásokkal - attól a
lehetőségtől, hogy teljes energetikai
harmonizációt végezhessen
(Táplálkozás bioenergetika - szervóra
, Holdhatás).
ALVÁS / Jó alvás alapvető kritériumai
- Rendkívül fontos a káros
földsugárzások
leárnyékolása (radiesztézia),
kivédése, az ágy megfelelő, ártalmatlan
sugárzási zónába
való
elhelyezése! Minden elektromos készüléktől (a számítógéptől is..)
legalább 3 méterre célszerű elhelyezkedni, ha megoldható.
- Valóban ne terheljük meg a
szervezetünket túl sok és
nehéz, zsíros tápanyaggal, mert az
emésztőrendszer fokozott működése
és a velejáró hormonális
működések
teljesen felborítják az alvás
funkciós rendszerét (gyomor
emésztése és a nehéz ételek, táplálkozás
bioenergetika)! Teljesen üres
hassal
se feküdjünk le, mert akkor a gyomor
lekötetlen savkészlete fog zavart
kelteni, este célszerű nehezen
emészthető szénhidrát (a rostok segítik a bélrendszer tisztulását és
hamar telítenek) és
könnyen emészthető fehérje
tartalmú ételeket fogyasztani (úgosítás).
- Szükséges a megfelelő vitamin
és ásványi
anyag ellátottság, a B6-vitamin, a
niacin, a Folsav, a B-komplex vitaminok segítenek alvászavar esetén,
illetve elősegítik a nyugodt alvást, a
magnézium és kalcium szintén, a magnéziumot és kalciumot együtt
célszerű bevenni, lehetőleg 1:2 arányban. Vas hiány esetén (főleg nők
esetében) szintén előfordulhat alvászavar, gyógyászati mennyiségben
történő fogyasztása elött célszerű a vér vas-szintjét
megméretni.
- Triptofán (aminosav-komplex készítményeiben található meg)
fogyasztása nyugtatólag
hat, főleg ha este gyümölccsel vagy gyümölcslével együtt vesszük be. A
Triptofánból állítja elő a szervezet a nyugtató hatású szerotonint (fehérjék
esszenciális fehérjék szerepe), Triptofán természetes
forrása
pl. a pulykahús.
- Ne használjunk szintetikus anyagból
készült pizsamát,
hálóinget, hogy szellőzhessen a test!
- Ne használjunk szoros, testünkre
tapadó
éjjeli ruhát!
- Mozogjunk, sétáljunk naponta a friss
levegőn, hogy oxigénkészletünk
feltöltődjék (lásd. még: bioenergetika -energia
felvételi tényezők, radiesztézia -az emberi
test polarizáltsága, bioenergetikai
mozgásgyakorlatok)!
- Elalvást és alvást
segítő gyógyszerek
helyett gyógyteákat
fogyasszunk!
Kiváló például a citromfű,
levendula,
macskagyökér, a komló és
kamillatea, az orbáncfű hatékonysága.
- Alvászavarok esetén 21 napon át fogyasszunk el egy
kiskanálnyi
fahéjat, mely energetikai aktivátorként elősegítheti az
alvási ciklus harmonizálódását.
- Vegyünk tengeri
sós, vagy
gyógynövényolajos meleg
gyógyfürdőt, illetve zuhanyozzunk le
lefekvés
előtt!
- Jól szellőző, puha ágyneműt
válasszunk,
mely csökkenti az izzadást!
- Testsúlyunknak,
gerincünknek és
testfelépítésünknek megfelelő
matracot válasszunk! Célszerű a
középutat
választani ebben az esetben is, azaz
közép-kemény,
közép-puha
kiszerelésű matracot
venni.
- Szellőztessük ki a helységet, ahol
nyugovóra térünk!
- Gondolatainkat a légzésünkre
tereljük
és alkalmazzuk a nyugodt, mély be
és
kilégzés technikát!
- KAPCSOLATTEREMTŐ
" GYÓGYÍTÁS "
- GYÓGYULÁS (Reconnective Healing®)
és Kapcsolatteremtési
folyamat (The Reconnection®
folyamat) -
bioenergetikai harmonizáló és (ön)gyógyító folyamat
- Célszerű egy számunkra kedves
képpel,
gondolattal lezárni a napot (pl. dicsérje meg magát valamiért, még
akkor is, ha nehezére esik, egészen addig, míg el nem mosolyodik..
:-))!
- Biztosítsuk a
sötétséget, ha
szükséges
akkor csak jelzőfényt használjunk!
- Fogyasszunk el elalvás előtt egy
pohár
joghurtot, vagy egy pohár meleg tejet!
- Igyunk egy kis pohár vizet és
tegyünk a
nyelvünkre (nem az ínyre) csak egy csipetnyi
sót, harmonizálva ezzel a
víz és elektrolit
háztartásunkat (vízterápia)!
- Köszönjük meg magunknak az
eltelt
napot, bármilyen is volt! Végig
csináltam, most itt vagyok, és a holnap
már egy egészen új életnap!
- Használjuk ki és fel a humor
lazító,
jótékony energetikai és
mentális hatását!
"A humor az elme mindennapos
tisztálkodása."
(Jules Renard)
A komplementer medicina, a
különböző természetgyógyászati- gyógymódok és alkalmazások (pl. Alvás
-bioenergetikai terápia), az egyén számára szükséges és alkalmazott
medicinális terápiát-kezelést soha nem helyettesítő - helyettesíthető,
vagy azt önhatalmúlag ki- és felváltható terápiás alkalmazások, csak a
fizikai-lelki javulást és jóllétet, gyógyulást elősegítő és támogató
kiegészítő gyógymódok!
ALVÁS / ALVÁS - HORKOLÁS
ÉS TÉNYEZŐI
Férfiak és nők esetében is gyakori
panasz és fennálló probléma
a
horkolás.
Nemcsak a környezet pihentető alvását
(és a nappali
koncentrálási
képességét) zavarja meg, de a horkolás
a szenvedő
félnek
egészségügyi
problémákat okozhat, illetve utalhat egy
már meglévő
problémára is. Az ébrenléti
állapot minőségét is nagyban rontja,
hiszen
a szervezet a horkolást
stresszként,
agresszióként
éli meg!
A horkolás
az alvás
során fellépő energetikai
harmonizációs folyamatot,
és az éjszakai idegrendszeri és
hormonális tevékenységet is
nagymértékben gátolja,
befolyásolja. Másnap, a reggeli
ébredés során
fáradékonyság,
lehangoltság, fejfájás,
súlyos esetben akár kifejezett
kimerültség érzete is
tapasztalható. A nap folyamán
álmosságérzet és
fokozott fáradékonyság,
dekoncentráltság, a
koncentrálóképesség
és a
fizikai teljesítőképesség
csökkenése léphet fel. Kifejezetten
súlyos
következmény okozója lehet az
éjszakai horkolás,
például a
közlekedési,
háztartási balesetek esetében.
Horkolás és szűkületek okai,
egészségügyi kockázatai
A
horkolás
oka
a felső légutak szűkülete, melynek
hatására a
belégzés
során beáramló levegő a
szűkületnél turbulenssé
válik, és a légutak
bizonyos részeit (pl. hangszálak) megrezegteti.
Fokozott szűkület
azonban már folyamatos, súlyos, oxigén
ellátottsági problémákat
(apnoe), vérnyomás ingadozásokat,
és szívritmusbeli és
hormonális
zavarokat okozhat. Az agy
vérellátottsága
egyértelműen csökkent, másnap
ez okozza a jelentkező tünetek nagy
hányadát. A szűkület lehet
mérsékelt és időszakos.
Megfázás,
allergia
esetén, mivel
duzzadtabbak
eleve a légúti
nyálkahártyák, orreldugulás
és nedvedzés is fennáll,
egyértelmű a légáramlat
akadályozottsága
(áramláslimitációk).
A szűkületet okozhatja még
például az orr-torok mandulák, a
nyelvgyök
megnagyobbodása, a
túlsúly,
megvastagodott zsírréteg a nyakon, a
hormonális betegségek (pajzsmirigy) és
változások. Nőknél a horkolást
a
stressz,
a terhesség, a dohányzás, az alkohol és
leggyakrabban a klimax okozza.
Gyakran gyomorsav túltengés, illetve a nyelőcsőbe
visszaáramló sav
(
refluxbetegség),
a
kiváltó ok mely okozhatja a garat
beszűkülését és
ezzel a turbulenciát.
Gyakori panasz a reggeli száj és garat
szárazság érzete, ill. mintha
torokgyulladás-szerű tünetek lennének, a
kifejezett horkolás
önmagában
képes a garat irritációját
kiváltani, ezzel fokozva az amúgy is szűkebb
területek érintettségét.
A légáramlás
megszűnését ún.
mikroébredés szakíthatja meg,
általában
ezt horkantás követi és egy kis időre
megszűnik a horkolás.
Egészen
addig, míg újra mély alvásba
nem merül az illető, újra elernyedt izom
állapotba kerül a garat és
környéke, majd folytatódik
tovább a szűkület
okozta horkolás,
azaz a szervezet oxigénhiányos állapot
elleni
küzdelme. Ezek a mikro-ébredések
önmagukban is okozhatják a másnapi
fáradékonyságot.
Magas vérnyomás és
keringési-szívbetegségek
esetén, a depresszív
állapotoknál, cukorbetegségben
és a gyomorbetegségek
fennállása esetén,
célszerű megkérdezni a beteget, hogy tud-e
esetleg régóta fennálló,
erőteljes horkolásáról.
Aki egyedül él, lehet nincs is tudatában
annak,
hogy horkol
alvás
közben, ebben az esetben ezek a betegek
veszélyeztetettebbek a horkolási
folyamat károsító
hatásaival szemben
is.
A horkolás
kezelése és
gyógyítása
nagymértékben függ a
kiváltó októl.
Először az okot kell kideríteni, mert lehet, hogy
egyszerű fogyással,
vagy gyomorsav-túltengés elleni
kezeléssel (pl.
szódabikarbóna,
neurosan)
megoldható a probléma.
Azonban minden esetben személyre
szólóan kell a terápiát
megválasztani!
ALVÁS / Kiemelt és
ajánlott Társoldalak:
Álmatlanság lap.hu, Apnoe lap.hu, Horkolás lap.hu
Nőideál lap.hu, Tavaszi fáradtság lap.hu
DR. ERIC PEARL -
KAPCSOLATTEREMTŐ GYÓGYÍTÁS: Gyógyulj meg és gyógyíts másokat is!
(Édesvíz Kiadó)